Sorba rendezés a kimutatásban érték szerint

Régen írtam már kollégám kérdésére választ adó cikket, ezért örültem a mai kérdésnek – duplán is: rövid kérdés, egyszerű válasz, és megint egy hasznos apróság.

Feladat: Kimutatásban kell sorba rendezni az adatokat. Azt szeretnénk, hogy árbevétel szerint csökkenő sorrendben legyenek a márkák:

Pivot_rendezett_1

Ilyen beállításokkal már kezdő felhasználók is lényegre törő, hasznos kimutatásokat tudnak készíteni!

A megoldás nagyon egyszerű, mindössze 3 kattintás:

A Sorcímkék mellett kattints a lefele nyil gombon, és válaszd a További rendezési lehetőségek (More sort option) menüpontot.

Pivot_rendezett_2

A kis ablakban beállíthatod, hogy milyen sorrendben és melyik mező alapján akarsz rendezni:

Pivot_rendezett_3

Alul egy kis összegzést is olvashatsz: „Márka rendezése Összeg / Árbevétel k EUR szerint csökkenő sorrendben”.

Ha a sorcímkékhez több mező is be van húzva, a menüpont tetején tudod kiválasztani a mezőt, amelynek rendezését be szeretnéd állítani:

Pivot_rendezett_5

Így már azt is egyszerűen meg tudod csinálni, hogy a márkákon belül a vevők is az árbevétel nagysága szerint legyenek rendezve. Először állítsd be a márkákra a rendezést árbevétel szerint, aztán a vevőkre is ugyanezt:

Pivot_rendezett_4

Egyszerű, ugye?

És ami a legjobb: frissítés után is megmarad a sorrend – vagyis az Excel automatikusan újra rendezi az adatokat.

A következő bejegyzésben arról olvashattok, hogyan lehet a jelentésszűrő mezőt rendezni.

 

PowerPivot: konstans a számított mezőben – tapasztalatok

Nemrég részt vettem az Önkiszolgáló BI workshop-on (itt írtam erről). Azóta már fel is építettem egy adatbázist, amit nagy megelégedéssel használnak a kollégák. Az építgetés közben azonban szembetalálkoztam egy furcsa jelenséggel, ami nekünk a gyakorlatban sajnos bosszúságot okozott. Ebben a cikkben bemutatom, mi volt ez, és hogyan sikerült áthidalni a problémát.

Az adatbázis

Az adatbázisunk cikkszámonkénti értékesítési adatokat (mennyiség, árbevétel, stb.) és egy cikktörzs táblát tartalmaz. A cikktörzs táblában a cikkszámok különböző szempontok szerint csoportosítása van tárolva (termék kategória, márka, stb.) A két táblát a cikkszám mező kapcsolja össze. Fontos, hogy a cikktörzs táblában több cikkszám van, mint amennyire árbevételünk van az adott időszakban (tartalmaz régi cikkeket, más országokban értékesített cikkeket és technikai cikkszámokat is).

A megfigyelt probléma

A PowerPivot-ra épített pivot táblában olyan cikkek, cikk csoportok is megjelentek, melyekre egyáltalán nem volt értékesítési adat. Ez sok esetben több száz üres, adattal nem rendelkező sort jelent, amik bekeverednek a többi cikk közé:

PP_const_1

Miért kerülnek be ezek a cikkek a pivot táblába?

Nyomozás

Megfigyeltem, hogy a gyanús cikkeknél csak a olyan mezőben van érték, ami kalkulált mező, ÉS konstans van a formulában!

Készítettem egy kis példát, hogy jobban érthető legyen.

Ez lesz a cikktörzs tábla:

PP_const_4

Ez pedig az adat tábla:

PP_const_3

Mindkettőt betöltöttem PowerPivot-ba, és a cikkszám mezővel összekapcsoltam.

Látható, hogy a 7, 8, 9 és 10-es számú cikkekre nincs adat – ezek az x és y csoportba tartoznak.

Ezután kalkulált mezőt készítettem az árbevétel növekedés számszerűsítésére:

Növekedés % 1    := DIVIDE( [árbevétel 2015] ; [árbevétel 2014] ; 0 )

A növekedést cikk csoportonként mutatja a pivot tábla:

PP_const_5

Nálunk azonban a növekedés mutatószám definíció szerint a 100%-on felüli részt jelenti, tehát így kell számolnom:

Növekedés % 2    := DIVIDE( [árbevétel 2015] ; [árbevétel 2014] ; 1 ) – 1

Ezzel a mutatószámmal a pivot tábla így néz ki:

PP_const_6

Látható, hogy megjelent az x és y csoport, amire nem volt adat az értékesítési adatok táblában!

A problémát egyértelműen a formula végén található -1 okozza. Felépítettem a kalkulációt IFERROR-ral is:

Növekedés % 3    := IFERROR( [árbevétel 2015] / [árbevétel 2014] – 1 ; 0 )

Ebben az esetben ugyanúgy megjelentek az felesleges sorok.

Csak akkor sikerült kiküszöbölni ezeket a sorokat, ha számítást konstans nélkülivé alakítottam:

Növekedés % 4    := IFERROR( ( [árbevétel 2015] – [árbevétel 2014] ) / [árbevétel 2014] ; 0 )

Mi történt itt?

A táblák közötti kapcsolat (JOIN) segítségével összeállítódik a kalkuláció (virtuális) alaptáblája. Ebben minden cikkszám szerepel, ami megjelenik akár a cikk törzs, akár az adat táblában. Azok a sorok, amelyek üresek (BLANK), vagyis nem szerepelnek az adat táblában, azok nem fognak megjelenni a pivot táblában.

A probléma a kalkulált mezőből ered: a PowerPivot-ban a BLANK + konstans = konstans. Ebben az esetben tehát a kalkuláció az üres sorokra is értéket ad, vagyis ezek benn maradnak a pivot táblában.

Gábor: Ha SQL-ben gondolkodunk, úgy néz ki, mintha a táblákat összekapcsoló JOIN típusa változna meg: mintha INNER JOIN-ból OUTER JOIN lenne. Ez így nem jó, mert olyan kalkulált adatok jelennek meg a végeredményben, amelyek a valóságban nem léteznek – csak azért mert egy bizonyos módon írtuk fel a képletet: ha másképp írjuk fel, akkor ezek a nem létező eredmények nem jelennek meg.

Megoldás

Nos… Nem tudom, miért hasznos ez a furcsa BLANK kezelés, nekem egyenlőre bosszúságot okoz. Szerencsére csak olyan kalkulált mezőket kell felépítenem, ahol a hányadosba be tudom építeni a konstanst – így átalakítva már nem okoz problémát a pivot táblában.

Remélem, másnak is hasznos lesz ez a tapasztalat! Innen letölthetitek a példa fájlunkat is, amiben látjátok a kalkulációt és a pivot táblákat.

Pivot cache-ről: együtt frissülő pivot táblák készítése

Pivot1Nem túlzás, ha azt mondom, nálunk, egy nagy multinacionális cégnél a pénzügyi riportok 99%-a pivot táblán alapul – nem tudnánk létezni pivot tábla nélkül… Ahhoz, hogy jól tudjuk használni, felépíteni a pivot táblákat, tudni kell, mi történik a háttérben: mi az a pivot cache. Technikai dolognak tűnik, de aki nem csak „egyszer használatos” pivot táblát készít, az sok kellemetlenségtől megkímélheti magát, ha megfogadja az alábbi javaslatokat – enélkül a pivot tábláink könnyen hatalmas, belassult Excel fájlokat növesztenek.

Olvass tovább

Kimutatás szűrő mezők több oszlopba rendezése

Érdekes megoldást láttam egy belső kimutatásban pár nappal ezelőtt: Két oszlopba voltak darabolva a Pivot tábla szűrő mezői (magyarul lapozó mezők, vagy jelentésszűrők).

Valahogy így nézett ki:

Pivot2col01a

Nos, NAGYON egyszerű ezt megcsinálni!

Olvass tovább

PowerPivot szeletelő (Slicer) szűrőfeltételeinek kiolvasása tömbképlettel

A tömbképletekről szóló cikksorozatot (első és második rész) kicsit megakasztotta az adat vizualizációs tréninghez írt sorozat, de most újra felvesszük a fonalat.

Rögtön egy különleges használati esetet mutatok be: hogyan lehet tömbképlettel kiolvasni a PowerPivot adatbázist szűrő szeletelők szűrési feltételeit?

Olvass tovább

10 éves a BI projekt blog!

Rendszeres olvasója vagyok a BI projekt blognak, s ezúton is szeretnék gratulálni Attilának, hogy immár 10 éve folyamatosan publikál adattárház és üzleti intelligencia témában! Nosztalgiázva olvastam a megemlékező bejegyzést, és visszagondoltam, valóban mennyi minden megváltozott ez alatt a pár év alatt.

Én azt tapasztalom az utóbbi időben, hogy egyre több adattal dolgozunk, az üzleti igények egyre komplexebbek és sokkal gyorsabb adatszolgáltatást vár el az üzleti terület a pénzügytől. Közben az adatszolgáltatás (mi úgy mondjuk, riportok) minősége is átalakul: sokkal határozottabb az igény az egységes, szépen formázott, gyorsan áttekinthető táblázatokra, valamint az hatékony adat vizualizációra. (Nálunk most a vízesés grafikon a sztár!) A riport legyen összesített, de részletes is, szűrhető és átalakítható is és dinamikus is…

Ezek a folyamatos kihívások minket is a PowerPivot irányába tereltek, s az önkiszolgáló BI workshoppon való részvétel után lassan elkészül az első PowerPivot alapú riport fejlesztésem. Közben azon is gondolkodom, milyen tapasztalatokat, ötleteket tudok majd veletek is megosztani – az első téma már készülőben van! 🙂

 

Mindentudó vízesés grafikon (Waterfall chart 4. rész)

Közkívánatra elkészítettem az előző bejegyzésben szereplő, automatikus tengely minimum beállítást lehetővé tevő vízesés grafikon extra-haladó változatát.

Ebben már nem csak a tengely minimum jelenik meg egy kis feliratban, hanem az egész tengely látható, a beállított lépésköznek megfelelő beosztással:

waterfall19

A tengely persze nem igazi, egy adatsor és némi trükközés segítségével raktam rá a grafikonra. A technikai részletekre most nem térek ki, csak a modellt szeretném közzétenni, hogy a saját adataitokkal használhassátok.

Olvass tovább

Automatikus tengely minimum vízesés grafikonon (Waterfall chart 3. rész)

Tréninget tartok vízesés grafikon készítéséről, ezért is szól most ennyi bejegyzés erről a témáról. Holnap lesz az utolsó alkalom – ez a csoport már a tananyag minden részét olvashatja majd írott formában is. A tréninget pedig már playback-ről fogják hallgatni. 🙂

A vízesés diagramot általában automatikus függőleges tengellyel készítjük, így az Excelre hagyjuk, hogy olyan tengely minimumot állítson be, ami mellett jól látszik a változás akkor is, ha nagyon eltérő a kiinduló adat nagyságrendje:

waterfall15

Olvass tovább

Adatfeliratok vízesés grafikonra (Waterfall chart 2. rész)

Az előző bejegyzésben bemutattam, hogyan kell pozitív-negatív eltérés sávok segítségével vízesés grafikont készíteni. Ez a módszer szerintem könnyen érthető, és biztosítja, hogy helyes ábrát kapjunk abban az esetben is, ha az adatok átlógnak a negatív tartományba.

Ebben a bejegyzésben megmutatom, hogyan lehet adat feliratokat tenni erre a grafikonra.

Sajnos a vízesés grafikon esetében ez nem olyan egyszerű mint gondolnánk, azonban a 2013-as Excel egy újításának köszönhetően szerencsére gyorsan meg fogjuk oldani. A módszer más grafikonok használatakor is hasznos lehet, mert ezzel a technikával tulajdonképpen bárhová, bármilyen adat feliratot fel tudsz majd rakni.

waterfall09

Olvass tovább

Vízesés grafikon útmutató (Waterfall chart 1. rész)

Nagyon népszerű ez a diagram típus nálunk, sokféle prezentációban használjuk. Bemutathatjuk vele egy üzleti mutatószám változását egyik időszakról a másikra, valamint azt, hogy a változás milyen hatásokból ered.

Például: a bal oldalon kékkel mutatjuk a 2014-es év profitját. Ezután zölddel és pirossal mutatjuk, hogy az egyes hatások mennyivel növelték illetve csökkentették a profitot, így érkezünk el a jobb oldali kék oszlophoz, a 2015-ös profithoz.

Íme:

waterfall01a

Olvass tovább

Növekedés/csökkenés ábrázolása havonta: grafikon hibasávokból

Ma egy kedves kolléganőm kért segítséget egy grafikon felépítéséhez. Halmozott oszlop diagramot szeretett volna készíteni, amin be tudja mutatni, hogy egyik évről a másikra hogyan változott havonta az értékesítés.

novcsokk01

A 2014-es adatokat szerette volna mutatni, s erre rátenni a növekedés/csökkenést.

Azonban a negatív értékeket a halmozott oszlop diagram nem úgy kezeli, ahogy szeretnénk, ezek a 0 tengely alatt jelennek meg:

novcsokk02

Olvass tovább

Tömbképletek 2. rész: Abszolút értékek összegzése

A nagy meleg nyárban azért csak folytatni kell ezt a cikksorozatot, de most egy egyszerű, rövid rész következik – azonban aki jól megérti, hogyan működnek a tömbképletek, az valóban csodákat művelhet ezekkel. Mi pár éve nagyon sok „formula challenge”-et oldottunk meg ilyen formulákkal, úgyhogy elég alaposan feszegettünk az Excel határait. 🙂

Nos, egy egyszerű példán keresztül fogom bemutatni egy új aspektusát a tömbképleteknek. Feladat: számok abszolút értékét kellene összeadni. Ezt hagyományos formulákkal csak segéd cellák igénybevételével tudjuk megtenni: az adatok alatt kiszámoljuk az abszolút értéket (ABS) és ezt összegezzük.

Olvass tovább

Tömbképletek 1. rész: TRANSZPONÁLÁS

Írnom kell a tömbképletekről. Nem csak azért, mert hasznosak, hanem azért is, mert a PowerPivot tréningen felmerült egy érdekes használati eset… de erről inkább a következő bejegyzésben lesz szó. Most maradjunk az alapoknál, és kezdjük egyszerű példával. Két megoldást mutatok meg, amiket összehasonlítva könnyű lesz megérteni, hogy hogyan dolgoznak a tömbképletek, s miben térnek el a hagyományos képletektől.

Egy oszlopban egymás alá vannak írva a hét napjainak nevei – ezt kellene egy sorba átrendezni.

Olvass tovább

FKERES balra is: INDEX és HOL.VAN segítségével – INDEX formula 3. rész

Az előző bejegyzésekben elmagyaráztam az INDEX formula alapjait, és mutattam egy hasznos és egyszerű dinamikus összegző formulát.

Ebben a cikkben megmutatom, hogyan tudjuk az INDEX-et a HOL.VAN (MATCH) segítségével felhasználni arra, hogy egy táblázat egyik oszlopában megkeressünk egy adatot, s eredményül egy másik oszlopban levő adatot adjunk vissza. Ezt általában az FKERES ((VLOOKUP) formulával szoktuk csinálni: a keresési értéket a tartomány első oszlopában megkeresi, majd a megadott számú oszlopban levő adattal tér vissza. A gyakorlatban azonban nem mindig az első oszlopban szeretnénk keresni, előfordul, hogy az adat, amit vissza szeretnénk kapni, a keresési oszloptól balra van. Az INDEX és HOL.VAN alkalmazásával könnyen túlléphetünk ezen a korlátozáson, sőt, a kalkulációt is gyorsabbá tehetjük.

Olvass tovább

„Önkiszolgáló BI workshop Excel felhasználóknak”

Ma egy igen kiváló tanfolyamon vettem részt – megismerkedtem az Excel PowerPivot és PowerView bővítményeivel. Fantasztikus volt látni, hogy milyen gyorsan és egyszerűen lehet látványos grafikonokat és hasznos, mutatószámos elemzéseket csinálni nagyon nagy mennyiségű (több millió sornyi) adatból, amiket különböző adatforrásokból töltünk be a PowerPivotba.

Különösen tetszett, hogy semmi nem volt túlkomplikálva, túlmagyarázva. Pont annyira mentünk bele az adatbázis-építés, a kalkulált mezők, DAX formulák és KOCKA függvények rejtelmeibe, amivel jól el lehet indulni, hogy a saját adatainkkal is ki tudjuk próbálni, mire képes ez az eszköz.

Szó volt arról is, hogyan tárolja a PowerPivot az adatokat, s hogyan kell optimalizálni az adattárolást. Mikor lementettük a fájlt, igazán megdöbbentem, hogy mennyire kicsi lett a mérete. A mi 60-70 megabájtos fájljainkban tizedennyi adat sincsen. Ehhez képest, a tanfolyamon több millió sorral lementett fájl még 30 megabájt se lett.

Miközben a Szeletelővel (Slicer) (milyen borzalmas ez a név magyarul!) vezérelt grafikont készítettünk, én már azon gondolkodtam, vajon lehet-e a mi különleges grafikonjainkhoz szükséges adatsorokat a PowerPivotban, adatbázisban kalkulálni. Gyorsan ki kell ezt próbálnom, míg friss a tudás!

 

Utóirat: nagyon büszke vagyok, hogy ez a blog szerepelt a tanfolyam végén, az általános Excel tudás ajánlott olvasnivalók között!

Dinamikus összegzés adott hónapig – INDEX formula 2. rész

index_kFolytatjuk az INDEX formulát bemutató cikksorozatot – aki esetleg nem olvasta az első részt, és nem ismeri a formula alap használatát és szintaktikáját, az térjen rá vissza, mert ebben a cikkben az ott leírtakra támaszkodunk!

Vágjunk is mindjárt a közepébe. Az INDEX formula egy nagyon különleges tulajdonságát fogom bemutatni ma, amit egy praktikus összegző képletben fel is fogunk használni. Nem kell aggódni, mint azt már megszoktátok, az alapoktól indulunk!

A kulcs mondat, amiről a cikk szólni fog: az INDEX az Excel azon kevés formuláinak egyike, amely referenciaként is tud viselkedni. Bonyolultan hangzik? Pedig nem az! Kezdjük egy példával, és mindjárt érteni fogjátok.

Olvass tovább

Milyen nap van ma? INDEX formula 1. rész

Már régóta tervezem, hogy írok az Excel leghasznosabb formuláiról. Sok tréningen tanítottam már ezeket, kezdőknek is, haladóknak is, de blog bejegyzés írásához valahogy nem sikerült jó bevezető témát találni. Pár napja azonban kaptam egy olvasói kérdést, ami kiváló példa lesz ahhoz, hogy belekezdjek ebbe a cikk-sorozatba.

Elsőként az INDEX formuláról fogok írni,  ami az Excel egyik leghasznosabb (sőt, ha engem kérdeztek, A leghasznosabb) formulája. Egyenlőre az alapokkal ismerkedünk, de bőven lesz ennek még folytatása!

Olvass tovább

Az Excel eszközsor billentyűkombinációi

A legutóbbi cikkben azzal foglalkoztunk, hogyan lehet a gyakran használt ikonokat feltenni a gyorselérés eszköztárra. A bejegyzés olvasása után egy kedves kolléganőm javasolta, hogy írjak azokról a billentyűkombinációkról is, amikkel a gyorselérés eszköztár ikonjait lehet használni. Ez egy valóban nagyon praktikus és jól egyénre szabható lehetőség, s még én is, (aki nem vagyok a billentyűkombinációk mestere), használom ezeket.

Az egész nagyon-nagyon egyszerű!

Nyomd meg az Alt billentyűt (nem kell nyomva tartani) és megjelennek a gyorsbillentyűk az Excel menüje és a gyorselérés eszköztár alatt is:

Gyorseleres5

Az én eszköztáramon – ahogy látjátok – a sor beszúrása ikon alatt 5-ös szám látható. Az Alt lenyomása után (nem kell nyomva tartani!) 5-öt nyomok – és máris beszúrtam a sort. Nekem a két leghasznosabb: Alt és 8 képlet beillesztésére, Alt és 9 értékként beillesztésre.

Ebből már ki is találhattátok, hogy a billentyűkombinációkat az ikonok sorrendje határozza meg. Az előző cikkben írtam, hogy a gyorselérés eszköztár jobb oldalán látható kis nyílra kattintva, majd a További parancsokat (More Commands) választva tudjátok változtatni az ikonok sorrendjét. Érdemes az első 9 pozícióba tenni azokat, amit szeretnétek billentyűkombinációval elérni – a többi ikon kétjegyű számkódot kap, ezt már kevésbé kényelmes használni.

 

Fájl nevének, elérési útjának megjelenítése az eszközsoron

Új kolléganő érkezett a csapatunkba, így most sok apró hasznos fogás elmagyarázására nyílik lehetőség. Ma épp a gyorselérés eszköztárra tettünk fel hasznos gombokat – többek között a fájl elérési útját és nevét jelenítettük meg itt. Nálunk a munkában ez nagyon hasznos, mert általában nem fájlokat küldünk egymásnak, csupán linket a fájlokhoz. Az eszköztáron levő kis mezőből nagyon egyszerűen ki lehet másolni a fájlra mutató linket (vagyis az elérési utat a fájl nevével) s már lehet is beilleszteni hiperlinkként az emailbe. No, de ne szaladjunk ennyire előre, nézzük, mi ez az eszköztár és hogyan jutunk el a kis fájlnév mezőhöz.

Olvass tovább

Excel és süti: ingyenes Excel oktatás!

Kedves Olvasóink!

Elhatároztuk, hogy az Excel tudásmegosztást új formában is kipróbáljuk!

A tervek szerint havonta szervezünk egy ingyenes „Excel és süti” órát, ahol egy-két résztvevőnek tartunk kb. 60 perces mini-tanfolyamot az általa választott témában.

A jelentkezéseket és a téma felvetéseket előre összegyűjtjük, kiválasztjuk azokat, amikről úgy gondoljuk, hasznosan tudunk hozzászólni az adott időkeretek között. A résztvevővel/résztvevőkkel egyeztetjük a további részleteket.

A helyszín egy erre alkalmas budapesti kávézó/teázó lesz, ahol egy kávé (vagy ha laptopok veszélyben vannak, akkor süti 🙂 ) elfogyasztása közben tanítok, segítek megoldani konkrét problémát. Fizetséget ezért nem kérek, de ha hasznosnak gondoljátok azt, amit tanultatok, akkor a süti-meghívást nem utasítom vissza. 🙂

Szeretném tudni, mit gondoltok erről, szívesen részt vennétek-e ilyen mini-tanfolyamon.

Az első alkalom a tervek szerint áprilisban lenne – aki szeretne értesülni az ezzel kapcsolatos hírekről, az kérem, iratkozzon fel a blog értesítőre, hogy ne maradjon le további részletekről.

 

Kíváncsian várom a kommentjeiteket!

 

css.php